Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Varga Viktória Ez nálunk is ugyanígy van, egész délutánokat töltü...
    2011-08-02 17:32:18 (Agyő pelus!)
  • Sipos Szilvi Szia Viki! Én a hajamat tépem kakiláskor... Fanni...
    2011-07-29 11:23:38 (Agyő pelus!)
  • Varga Viktória Szia Szilvi! Végre Regi is elhagyta a pelust, e...
    2011-07-28 12:05:15 (Agyő pelus!)
  • Hegedűs Anna Az internet alapján nem szabad elhinni semmit a be...
  • Jakab Gabriella Olyan, mintha magunkról olvastam volna... két évve...

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2010 június

Szombaton eljöttek szüleim, és öcsémék is egy ismerősük kislányával, Noncsival. Csabi felkeléstől kezdve szinte percenként kérdezgette, hogy mikor jönnek már, néha az agyamra ment... :) Amikor Apja sem bírta tovább, akkor tárcsázta a mama számát, később öcsém számát, és Csabi kezébe nyomta a telefont, hogy kérdezze meg tőlük. :)) Végül csak ideértek, akkor már boldog volt Csabi. Szinte alig láttam, mert Noncsival, aki 10 hónappal fiatalabb nála, nagyon jól eljátszottak, az udvaron, a játszótéren, a lakásban.

Fanni már nem volt ennyire barátságos, fáradt volt, s ezért nyűgös is. Érdekes módon néha, amikor hívta a papa vagy öcsém, hogy menjen oda hozzá, akkor odament, de rögtön fordult is vissza felém, hogy ebből elég is volt ennyi, anyához akarok menni. :)

Sokat voltunk az udvaron, mert az eső nem esett. Viszont eszméletlenül sok a szúnyog!!! Én ilyen sokat egy helyen még nem is láttam, csapatokban támadtak ránk. Jó, Duna mellett vagyunk, na de nemrég irtották... úgy tűnik, nem nagy eredménnyel.

Vasárnap meg apósomékhoz mentünk, a születésnapja volt. Persze, hogy végig rajtam lógott Fanni. Ha távolodtam tőle, egyből észrevette és ordított. Enni csak azért tudtam, mert Dóri nagynéni elvitte, de szerencsére a végére meg is nyugodott nála. Ő volt az egyetlen, akinél egy idő után elhallgatott.

Nem tudom, meddig lesz ez így, hogy mozdulni nem tudok mellőle, de egyszer csak javulni fog a helyzet. Ha nem vagyok a láthatáron, akkor azért a nagymamákat elviseli, vagy a nagynénit, tulajdonképpen kizárólag csak a nőket. Pasik, távozzatok tőlem - mondhatja magában. :) Na, ez az, ami biztosan meg fog változni idővel. :))

...fogacska. :) Tegnap kibújt! Előtte éjszaka nagyon rosszul aludt szegénykém, sokszor felébredt, ki kellett vennem az ágyából, és a karomban aludt el. Hajnaltól végül egy ágyban aludtunk, mert a kiságyba hiába tettem vissza, rögtön felébredt és sírt. De legalább megvan végre a fogacska. Ma sokszor nyújtogatta a nyelvét, mi ez a sokminden a számban, gondolhatja. :) Meg kell szoknia. Arra viszont sajnos már rájött, hogy tudja csikorgatni is a fogait... :s

Mióta kommandós lady lett a kisasszonyból, nincs olyan, amit el ne érne, ha akar.

Tegnap Csabi szobájában játszottunk, ami úgy nézett ki, hogy Csabi a szoba egyik felében autózott, én meg a másik részen körberaktam Fannit játékokkal. Egy ideig el is voltuk így, de hát minden csoda három napig tart - jelen esetben kábé három percig -, aztán Fanni észrevette, hogy Csabi autói az ágy alatt lévő könyvek előtt sorakoznak, merthogy éppen karambolosat játszott a bátyus.

Na, több se kellett Fanninak, kommandósokat is megszégyenítő sebességgel átszáguldott a fél szobán, persze féloldalas kúszásban, és már meg is kaparintotta az első keze ügyébe kerülő autót. Csabi nem vette észre rögtön, de ahogy meglátta, felordított, hogy „héééé, Fanníííí!" (ez elég gyakran elhangzik a szájából egy nap), és egyből odarohant, hogy kivegye a húga kezéből az autót. Na, erre Fanni rákiabált Csabira, és rácsapott a kezére! Komolyan, mintha veszekedett volna vele, hogy hogy' képzeli, hogy elveszi tőle a zsákmányát! :)

Már most nem hagyja magát, ami nagyon helyes is! Na persze ha én elveszek tőle valamit, akkor velem is veszekszik, kiabál, sőt, odacsap a kezével, hogy visszavegye az elorozott kincset. Múltkor szabályos hisztit vágott le, mert elvettem tőle a kulcscsomómat, miután be akarta venni a szájába. Ordított, krokodilkönnyeket ejtett, és amikor próbaképpen visszaadtam neki a kulcsot, abban a pillanatban, mintha elvágták volna a sírást. Nem semmi a kiscsaj... :)

Viszont már most keményebb, mint Csabi, aki a legkisebb karcolásért is szívet tépően tud sírni, hogy mennyire fáj, alig lehet megnyugtatni. Fanni pont az ellentettje. (Ebben is...) Néha el szokott dőlni, mert nem túl biztosan ül, és bizony olykor koppan a feje, ha nem tudom időben elkapni. De mintha meg se kottyanna neki, csak nagyon ritkán sír, akkor is csak úgy öt másodpercig, aztán minden megy tovább. A minap a bébikompban volt a konyhában, és valahogy eljutott a fiókokig. Fél szemem rajta tartottam, de már csak azt láttam, hogy egyik kezét becsípte, a másikkal meg még nyomja is a fiókot, közben nézett rám, hogy itt valami nem stimmel. Mikor kihúztam a fiókot, s így kiszabadult a keze, csak összeszorította a szemét és a száját, felszisszent egyszer, aztán mintha mi sem történt volna, újra huzigálta ki a fiókot. Nem tudom, mekkora lehet a fájdalomküszöbe, de Csabiénak a sokszorosa, az már biztos...

 

Hát igen, próbálgatja a szárnyait, akarom mondani a lábait. :) Négykézláb rugózik, tolat ezerrel, abból felül, egyre jobban megtartja magát ülésben. Állandóan állni akar, pedig a lábai még nem sokáig bírják, szoktam is neki mondani, hogy „ingó-bingó rózsaszál", mert tényleg nagyon imbolyog, ha már elfáradt. De Őt a fáradtság nem tartja vissza, akkor is állni akar, majd anya megtart, gondolja. Milyen sok esze van már most... :)

A mászás sincs már messze. Ha fél méterre elé teszek valami érdekes dolgot, de nem ám a játékait (legfeljebb a cumiját), hanem például a távirányítót, vagy egy kártyalapot, azaz csupa olyasmit, amit általában nem lenne szabad megszereznie, akkor kommandós kúszásban odamegy érte! Nagyon muris, ahogy a bal kezére támaszkodva, azt maga alá gyűrve elrúgja magát az egyik lábával, és kúszásban halad, vagy inkább vetődik a kiszemelt célpont felé. :)))

Most kb. 9 kiló, és 73-74 centi, a ruhái 80-asok. A héten szereztem be újabb nyári ruhákat neki, használtan, de jó állapotban vannak, ami meg nem annyira, az jó itthoni játszósnak, ráadásul azokat ajándékba adta, akitől vettem. Nem mindegy, hogy tizen-akárhány ruhát veszek tízezerért, vagy kettőt. Némelyiket felpróbáltam rá, főleg a nadrágokat, mert attól tartottam, a nádszál (!) derekára nem lesznek jók, de végülis jók lettek.

Pár szó a mozgásáról. Egy hete egyre többször tolja fel magát négykézlábas helyzetbe, és egyre tovább rugózik is. Erősít a Drágám. :) Pár napja, mikor szüleim itt voltak, megpróbáltuk, hogy úgy fél méterre elé tettünk egy kártyalapot (azokat mindig meg akarja kaparintani, Csabi megőrül tőle, mert összenyálazza...). Hát odament érte!! Jó, nem szabályosan, nem mászott, hanem a lábával ellökte magát, úgy vetődött a kártya felé, mindezt úgy három lépésben, így jutott el a várva-várt célhoz. :) A kis kommandós. :) Azóta többször játszottuk ezt, persze nem a saját „unalmas" játékaival, mert azokért nem nagyon strapálná magát, hanem célként a cumit használom, vagy a távirányítót, vagy apa négyzetté összerakható fakígyóját. Ez utóbbit sajnos rögtön szétszedte, én meg persze nem tudom jól összerakni, úgyhogy Apa rögtön kiszúrta, hogy Fanni megkaparintotta. :)

Nemrég kapott egy bébikompot, egy ideig el is van benne, de nem sokáig. Csabinak viszont nagyon tetszik, gyakran tologatja benne Fannit. Lehet, hogy Fanni ezért nem szeret benne lenni...? :)) De egyre több ideig elvan benne, tolat ezerrel, persze rögtön odajut, ahova nem kéne, konyhaszekrény fiókjához, satöbbi, de hát úgysem hagyom olyankor egyedül.

Csabi meg elővette élete első bébitaxiját, és azzal rodeózik a lakásban. Azt élvezi, ahogy farol vele, állandóan azzal nyaggat, hogy vegyem fel a fényképezőgéppel, Ő meg visszanézi a felvételeket. Néha unatkozik itthon, pedig igyekszünk naponta kétszer sétálni, illetve kiülni az árnyékba, ott gyümölcsözünk. Gyakran én is fáradt vagyok játszani vele, meg hát nincs is idő egész nap csak játszani. Hosszú lesz a nyár... Az ovi szeptemberben kezdődik, a régi oviban kedden voltam, elhoztam az összes cuccát, elbúcsúztam a nevében az óvónéniktől, dadusoktól. Jó sokáig beszélgettünk Csabiról, hogy milyen sokáig tartott, míg mondhatni, megszerette az ovit, sok idő volt beilleszkednie, de remélem, az új oviban könnyebben fog menni, hisz már nagyfiú. Meglátjuk. A szeme szerencsére javul, tegnap voltunk orvosnál, még csepegtetnem kell, de szemészetre nem kell elvinnem. Azért ha hétfőig nem múlik el, visszaviszem.

Néhány apás kép, amin látszik, hogy azért nem mindig sír nála. :)

Nagyon nem engedi Fanni, hogy megnézzem, nem-e bújt ki foga, állandóan kilöki az ujjamat. Igaza is van, mit nyúlkálok a szájába, nem vagyok én fogorvos... Azért eddig naponta egyszer sikerült kitapintanom, de eddig egyik sem tört még át, viszont ma a fürdésnél éreztem, hogy kettő is kibújt!!! A bal felső 1-es és a jobb felső 2-es. Így már 7 foggal rendelkezik a drágám :) Már csak a jobb felső 1-es hiányzik a sorból, de az is látszik az ínye alatt.

Bejött a sejtésem, kibújt az ötödik foga Fanninak! Napok óta elég nyűgös volt, sokszor ébredt éjjel. Vagy csak a cumi kellett neki, vagy ki kellett vennem, és a karomban aludt el. De olyan is volt, hogy a nagyágyba fektettem a huszadik felsírása után, és együtt aludtunk.

Továbbra is fittyet hány a Kisasszony a hagyományokra, és a négy alsó foga után a bal felső 2-es bújt ki neki ma. :)

Múlt hét péntekre elmúlt Csabi kötőhártya-gyulladása, az orvos engedte a héten óvodába. Örültem neki, mert már csak 15.-ig van ovi, utána itthon lesz nyáron, szeptembertől meg másik oviba fog járni, nem fog már találkozni az ottani barátaival.

Vasárnap viszont megint begyulladt Csabi szeme, nagyon piros volt. Fuccs az ovinak, gondoltam. Ráadásul Fanni szeme meg egyfolytában váladékozott, öt percenként törölgettem neki, úgyhogy gondoltam, elkapta. Bár furcsa volt, hogy a betegség két tünete közül az egyik csak az egyik gyereken jött ki, a másik tünet meg csak a másikon... Jó testvérekhez illően megosztoztak rajtuk. :)

Csabinak még mindig piros a szeme, a szemcseppentés kész rémálom volt az elején, de mostanra megértette, hogy ha nem tudok belecseppenteni, nagy baj lehet belőle. Muszáj voltam kicsit megijeszteni, de valójában igazat mondtam. Már nem kapkod a kezem után, és valamennyi bele is jut a szemébe.

Fannin hétfőn már semmilyen jele nem volt a betegségnek, úgyhogy nem tudom, az volt-e, de lényeg, hogy most semmi gond. A fogaival szenved szegény, a 4 felső nagyon meg van duzzadva, és felül mintha látszódna az ínye alatt az egyik fogacska. Érdekes módon, nem az 1-es, hanem a bal felső 2-es... Meglátjuk, melyik bújik ki előbb.

twitteriwiwfb

Blog info

Fanni & Csabi mindennapjai

Mindennapi történések, események CsabiBátyus és FanniHugi életéből - SzilviAnyu "tollából".

img

Gyermekek

Galambos Csabi
child_110
13 éves, 8 hónapos, 1 hetes, 6 napos
119 cm, 18000 g
Galambos Fanni
child_111
9 éves, 6 napos
86 cm, 11060 g
Fejlődés »